Egyrészt van az, hogy a Balkánra azért járunk, mert vicces, egzotikus, érdekes de úgy a kultúra általában, az ott inkább nincs. Ezért Balkán. Ez persze hülyeség, de mégis, makacsul tartja magát ez az elképzelés, akár a mi fejünkben is, ezért újra és újra meglepődünk. Míg a hihetetlen romok például Butrintban vagy sok helyütt máshol még csak csak benne vannak az útikönyvekben és fenn vannak a neten, az, hogy nyaralás közben mi mindent lehet még látni, ha az ember átvergődi magát a helyi nyelv okozta akadályokon, az nehezen hozzáférhető.
Most csak felsorolásszerűen, de ahogy írom, majd még eszembe fog jutni, mi minden volt, lehetett volna, és vajon mit hagytunk ki, amiről nem is tudtunk.
Itt van például Burgasz, ahol állítólag semmi nincs. Mindenki, aki ír a netre, de még az utikönyvek is leginkább kiindulópontnak javasolják. Ahonnan tovább lehet menni. Itt például éppen egy nemzetközi filmfesztivál zajlik, zseniális filmeket láttunk tegnap este az egyébként építészetileg is jelentős SeaCasino-ban, ami egy kulturcentrum, zseniális helyen van.
És az operában - sajnos épp lemaradtunk róla, számos előadás van , most éppen azon mesterkedünk, hogy hátha van nyilvános főpróba, ahova bemehetnénk, egy Tosca vagy egy Aida előadás már szakmailag is érdekelne minket.
Kifejezetten nyári színház is van itt - erről is lemaradtunk, nem volt már a jegy, Pedig könnyű nyári darabot nézhettünk volna meg a Szent Anasztázia szigeten. A színház pénztára zárva, a nyári jegyeket kínáló hölgyek a főtéren inább operába és poprendezvényekre invitálnak, a közelben levő szinházi jegyiroda eladónője, erős hangú, többször megismételt NO-val juttatja tudomásunkra, hogy sajnos nincs jegy.
És ez csak Burgasz, és még csak pár napja vagyunk itt.
Színház: Tirana, Ionesconak a Vezér című arabját láttuk, Ohridban a fesztiválon Végel László Neoplantáját, Ulcinjban a skodrai szinház egy darabját albánul, erről talán írtam máshol, ha nem, majd elmesélem itt.
Kiállítás ügyben eddig a legjobb meglepetés a szkopjei modern művészetek múzeuma, de Tirana is nagyon jó volt ebből a szempontból is, nem beszélve a Korcai középkori művészeti múzeumról, vagy a már sokat emlegetett skodrai Marubi múzeumról - ahova mindig szivesen visszamegyünk, és aminek most már virtuális, kereshető, angolul is hozzáférhető változata is van.
